A Mandiner egy politikai lap. Közel háromszázezer ember olvas minket naponta a különböző felületeinken, s ők azért jönnek hozzánk, mert rajtunk keresztül akarják megérteni, mi zajlik körülöttünk a világban, idehaza és külföldön egyaránt. Hatalmas felelősség és büszkeség ez szerkesztőségünknek, és ígérjük, jövőre még több ötlettel, újítással és exkluzív tartalommal igyekszünk megszolgálni a folyamatosan növekvő érdeklődést és olvasóink bizalmát.
2025 vízválasztó lesz a világtörténelemben: Donald Trump győzelmével – négy évvel ezelőtt véget ért első ciklusának tapasztalatával felvértezve – új időszámítás kezdődik a nyugati világban. Vége lesz a második világháború utáni transzatlanti doktrínának minden előnyével és elkorcsosodásával együtt. Az Egyesült Államok maga felé fordul majd, nem kíván tovább a világ csendőrének szerepében tetszelegni, nem akarja az általa megszült progresszív világot még haladóbbá tenni, nem óhajt többé ideológiai alapon világpolitikát csinálni. Sőt, pont az ellenkezőjét szeretné majd: visszaforgatni a modernitás kerekét, racionális alapon hozni üzleti és politikai döntéseket, visszahúzódni saját világa, népe és hagyománya felé. Európa vezetői nem ezt akarják, ám a kontinens népei folyamatosan errefelé kacsingatnak: a magyarok után jöttek a lengyelek, az olaszok és a hollandok, most pedig a franciák és az osztrákok is az illiberális kapun kopogtatnak.
És Európa egykori erős motorja, mostani nagy betege, Németország sem tekinthető már a progresszivitás bástyájának, ahogyan 1968 után évtizedekig volt. Az európai elit kapaszkodik a múltjába, a struktúráiba és a hatalmába, de a népek láthatóan nem lesznek tovább pórázon tarthatók, fordul a kerék az öreg kontinensen is. Magyarországon jelenleg – az ellenzék bevonásával – az európai elit által koordinált kísérlet zajlik az első lázadó európai akolba való visszaterelésére. Az átmenetileg sikeres lengyel kísérlet után Magyarországon próbálják ki a bevált receptet: hangulatkeltéssel megtörni egy szuverén nép akaratát.